Elkészült a vádirat Csábi Bettina ellen. Bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt állítják majd bíróság elé. Ha Bettinát bűnösnek találják, akkor a szabadságvesztés mellett 147 milliós vagyonelkobzással is számolhat.

(A fotó Csábi Bettina előzetes letartóztatásakor készült 2011. november 25-én)

Korábban, tavaly novemberben egyébként Csábi Bettina nyilatkozott az M1 esti Híradójának. Akkor fejeződött be a nyomozás és a többszörös világbajnok ökölvívó azt mondta, hogy iratokat megismerte, és így most már reméli, mindenki látja azt, amit a kezdetektől fogva mondott, hogy nem bűnös.

Szőts József, a sportoló ügyvédje pedig azt nyilatkozta, hogy bűncselekmény hiányában indítványozta az eljárás megszüntetését Csábi Bettina ellen. Ehhez képest lett most másodrendű vádlott a bokszhercegnőből.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint Csábi Bettina és a férje (utóbbi az elsőrendű vádlott), valamint az ügy másik, harmadrendű női vádlottja még 2010 nyarán állapodtak meg abban, hogy szlovák gazdasági társaságok felhasználásával Romániában vásárolnak gabonát.

Majd ezt Magyarországon úgy adták el, mintha magyar termék lenne. Eleinte egy Kft. nevében adták el az árut, később pedig további öt vállalkozást is bevontak. Az ügyészség szerint azonban ezeket a gazdasági társaságokat is ők irányították. Vevőik bajai és Baja környéki gabona-nagykereskedők voltak. A vevők banki utalással küldték a vételárat, a vádirat szerint azonban Bettináék már készpénzben számoltak el a román partnerekkel.

„A vádlottak célja az adózatlanul behozott, és Magyarországon eladott gabona után a belföldi értékesítést terhelő forgalmi adó ki nem fizetése, meg nem fizetése volt” – fogalmaz a vádirat. Mindezt hosszabb időn keresztül, 2010. augusztusától 2011 novemberéig tették úgy, hogy a feladatokat egymás között összehangolták, megosztották.

Az ügyészség szerint a bűnszervezetet Bettina férje és a harmadrendű vádlott nő hozták létre, majd felkutattak olyan személyeket, akik a fiktív gazdasági társaságokból álló hálózatot kiépítették. Névleg létrehoztak olyan gazdasági társaságokat melyek a számlázásban, a bélyegzésben, az átutalásokban, a készpénz felvételben, a felvásárlásban illetve a tovább értékesítésben közreműködtek.

A vádirat úgy fogalmaz, hogy Csábi Bettina az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat működtető kör tagja volt. Több hónapon keresztül szerepe volt a készpénzfelvételekben, valamint a banki utalványokat állította ki és írta alá. Noha a képviseleti joga már jóval korábban megszűnt. Jogi végzettségét felhasználva szerződéseket készített, és egyeztetéseket folytatott.

Majd miután „a cég fenntartása, működtetése veszélyessé vált” úgy döntöttek a férjével, hogy a fiktív bizonylatokkal végzett kereskedést megszüntetik – írta a vádiratban az ügyészség. Gazdasági társaságukat egy fiktív – hamisított - okmányokkal eljáró szerb férfinek eladták.

Az ügyészség mind a 9 vádlott esetében szabadságvesztés kiszabását kéri a bíróságtól.

Ezen túlmenően Csábi Bettinától 147 milliós, a férjétől 315 millió forintos, a többi 7 vádlottól összesen 2 milliárd 510 millió forintnyi vagyonelkobzást kezdeményeztek.

A Kecskeméti Törvényszéken már ki is jelölték a bírót: az a Hadnagy Ibolya tárgyalja majd az ügyet, aki eddig a Hagyó-pert.

Csábi Bettina és bűntársa szabadlábon védekezhetnek.

A büntetőper vádlottjai és az indítványozott vagyonelkobzás:

1. K. István (Baja) 315.56 millió forint

2. Csábi Bettina (Baja) 147.7 millió forint

3. B. Hajnalka (Baja-Románia) 717.7 millió forint

4. K. László (Baja) 511.58 millió forint

5. M. Tamás (Baja) 463.98 millió forint

6. B. Péter (Baja) 145 millió forint

7. H. Zsolt (Baja) 355.48 millió forint

8. A. István (Baja-Sükösd) 270.7 millió forint

9. B. Zoltán (Tolna) 45.73 millió forint