A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő, valamint szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tart. Szintén két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő, valamint szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki és oldják meg a II. feladatlapot. Az írásbeli feladatsor megoszlása hasonló a középszinthez és a segédeszközök is megegyeznek.

A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Az athéni demokráciával, az iszlám vallással, Mária Teréziával és Bethlen István miniszterelnökségével összefüggő feladatok szerepelnek többek között a történelem írásbeli érettségi feladatai sorában az eduline.hu értesülései szerint.

Az oktatási portál információi szerint a szerdai történelem érettségin a különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Időrendben haladva foglalkozniuk kell a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással.

A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődik, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következik.

Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kell kérdéseket megválaszolniuk, de szerepelnek még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó feladat is.

A második részben kifejtendő feladatok vannak, egy egyetemes- és két magyar történelemhez kapcsolódó esszét kell írni.

Az egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot.

A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kell választani. Ezek között szerepel az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy épp Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviseli.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki és oldják meg a II. feladatlapot. Az írásbeli feladatsor megoszlása hasonló a középszinthez és a segédeszközök is megegyeznek.