Palik Vera, a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke, a programok szervezője az MTI-nek elmondta, hogy a Duna partján fekvő Szentjános városrész kápolnájában álló, mintegy két méter magas Nepomuki Szent János-szobrot sötétedéskor a körmenet a Türr-kilátóhoz viszi. A feldíszített szobrot a Duna és a Sugovica találkozásánál hajóra emelik, majd a bajaiak lampionokkal feldíszített csónakokkal és ladikokkal kísérik a folyón. A Szentháromság térre érkező védőszent szobrát a város vezetőinek küldöttsége fogadja és a régi szokásokat megtartva egy hordó bor csapra verésével ünnepelnek. 

A Jánoska-eresztés napján délelőtt a - 2011-ben 25 millió forintból civil összefogás eredményeként egy év alatt elkészült - Halászati Miniskanzennél számos program várja az érdeklődőket. A bajai fiatalok alkotta Bodza Banda népi hangszerekkel kísért műsora mellett a MoFo-Moholy Fotókör tagjai a Dunát és a Sugovicát bemutató fotósorozattal készülnek. A fiatal asszonyok és lányok a kalácssütés fortélyait tanulhatják meg, hiszen mindkét kemencébe begyújtanak a programok idejére, hogy mindenkit megvendégelhessenek a sárközi borsos kaláccsal és lepénnyel. 

A legkisebbeknek a szervezők kézműves foglalkozásokkal készülnek, egyebek mellett a rekesztőfal-készítéssel ismerkedhetnek meg. A vesszőből font és sáros agyaggal tapasztott fal a halásztanyák, a halászok eszközeinek védelmét szolgálta egykor. 

A Baján és környékén, valamint a gemenci ágakban használatos valamennyi halászattal kapcsolatos eszközt felvonultató miniskanzen is egész nap nyitva áll az érdeklődők előtt. Előadás keretében az 1956 márciusában Baján pusztító jeges árvíz eseményeit is felelevenítik majd.

 
A bajai Jánoska-eresztés több száz éves múltra tekint vissza. A Szentjános nevű városrész főként vízi mesterségekkel foglalkozó lakói tisztelegtek így védőszentjük előtt. A Jánoska-eresztést 1941-ig minden évben megtartották, majd az 1980-es években élesztették újjá. Mára több ezren vesznek részt a hagyományos eseményen és a hozzá kapcsolódó programokon. 

Nepomuki Szent János IV. Vencel cseh király és német-római császár feleségének gyóntatója volt. Csehország egyik védőszentjét a gyónási titok mártírjaként tartják számon, továbbá minden, ami vízzel kapcsolatos, folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, vízenjárók, tengerészek védőszentje is egyben. Egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására. Mivel azonban semmi módon nem ért célt, kegyetlen kínzását követően a Moldvába ölette. A legenda szerint a pap halála után holtteste körül csillagok jelentek meg a vízen.