A lelőhely már az 1950-es évektől ismert volt, azonban csak a felszínen talált leletek árulkodtak arról, hogy valaha lakott volt a terület. Egy dusnoki lakos, Gerjeni Antal a Viski Károly Múzeumba honfoglalás kori vereteket és szarmata emailos, zománcos díszítésű fibulát szolgáltatott be a szóban forgó lelőhelyről ez év tavaszán. Mindkét tárgytípus az adott korszak gazdagabb rétegeinek tárgytípusai.

A kalocsai múzeum régésze és az ásatás vezetője Szabóné Lantos Andrea, a bajai múzeum régészével, Andrási Rékával közreműködve, valamint Fekete Róbert és Sultis László restaurátorok részvételével október első hetében megkezdték az 5 napos leletmentést. A szerencsés szelvények kijelölése meghozta a sikert, s két női, szarmata sír látott napvilágot, melyek ritka és ékes ékszerekkel, használati eszközökkel voltak ellátva.

Az 1. sírban egy díszes, ezüstlemezzel borított bronz fibula – ruhakapcsoló tű – került elő az elhunyt nő mellkasán, s egy érdekes,szintén bronzból készült kocka alakú dísz a nyakán, mely a nyakláncára volt egykor felfűzve. Továbbá különböző anyagú és formájú gyöngyök, melyek a szarmata nő nyakláncát, egykori ruháját, s az oldalán elhelyezkedő kisebb tároló táskáját díszítette.

A kis táskában szokatlanul nagyméretű üveggyöngy került elő, illetve ép, óriási méretű kalcedon gyöngyök. Továbbá, egy igen érdekes szokás volt megfigyelhető, hiszen az előbb említett kistáskába helyezték el a fülbevalópárját is. Kisebb használati eszközöket, mint egy orsógombot, bronztűt illetve egy csontnyelű kést is tettek a sírba.

A 2. temetkezésben egy kiemelkedő szépségű, ép, ezüstből készült, koncentrikus körökkel díszített kör alakú tükör került elő az elhunyt jobb medencelapátján. A 2. sírban is nagyon gyönyörű gyöngyanyag díszítette egykor az elhunyt öltözetét. A nyaklánca borostyángyöngyökből állt, mely szintén nem adatott meg mindenkinek. Karperecét kisebb méretű üveggyöngyök ékesítették.

A sírban ún. gömböcskés vagy dudoros gyűrűk kerültek elő, melyeket az övre felvarrva viseltek, s valószínűleg valamiféle amulett funkciót töltött be. Ezen sír esetében is sikerült dokumentálni a gyöngyös kistáskában fellelhető fülbevalót, azonban csak egy kisebb töredékét figyelték meg a régészek.

A temetkezések másik kiemelkedő fontossága a gazdag leletanyaguk mellett, hogy a sírok rabolatlanok voltak.

A feltárás során bizonyossá vált, hogy a szarmata temető alatt egy kelta telep is található. Az 1. sír szintje alatt különböző objektumfoltok rajzolódtak ki melyből kelta, grafitos kerámia látott napvilágot.

 A közeljövőben remélhetőleg folytatódnak a munkálatok, s mindkét népesség nyomait sikerül teljesen feltárni a régészeknek. Továbbá, a szórványként előkerült honfoglalás kori lószerszámok „gazdáját” is tovább kutatják. A lelőhely nagyon értékes és geomorfológiailag kedvező, ártéri terület, hiszen minimum három kultúra, népesség nyomait sikerült dokumentálni, melyek több mint ezer évre visszanyúlnak.

Szabóné Lantos Andrea – Andrási Réka