BAJA
SZENTHÁROMSÁG TÉR
A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik. A jellegzetes bazaltkockákkal borított tér egykor piacok, vásárok színtere volt, míg ma a városi fesztiválok, programok kapnak itt helyet.
A Szentháromság térről nyílik a 2010-ben Rózsavölgyi Márkról elnevezett hangulatos kis udvar, mely a csárdás szülőatyjának, valamint a 2010-ben Baján felállított csárdás Guinness-rekordnak állít emléket.
VÁROSHÁZA – GRASSALKOVICH-PALOTA
A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733-1745-ig volt Bács megye főispánja. A kastély 1750-től állt a Grassalkovich család tulajdonában egészen a múlt század végéig. 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla. A gyönyörű, vörös márványból faragott, a család címerével díszített kandalló a múzeumban látható.
A lépcsőházban található szép, festett ablak az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázolja városi címerrel.
A városháza udvara nyári estéken komoly-, illetve könnyűzenei koncertek színhelye (Városházi esték című sorozat).
BÁCSKAI KULTÚRPALOTA2011 májusában nyitotta meg kapuit a város kulturális intézménye, a Bácskai Kultúrpalota. Az épületegyüttes Szentháromság téri tagja a XIX. század első felében épült. Építtetője Baja neves szülötte, az 1848-as szabadságharc hadügyminisztere, Mészáros Lázár bátyja, Mészáros Antal főbíró volt. Az épületegyüttes második tagja homlokzatával az Attila utcára néz. A klasszicizáló stílusú, egyemeletes épülettag 1813-ban épült. A Székely Leó féle vaskereskedés működött benne, máig egy szerkezeti egységet képez az épületegyüttes Szentháromság téri tagjával. Az épületegyüttes harmadik tagja a Szabadság utca 3. számhoz tartozik, kép épülethez is kapcsolódik. Külső megjelenése mértaniasan egyszerű, csak a bejárat hangsúlyos. Az épület a XX. század elején Reich Farkas Fiai divat-, vászon- és szőnyegáruház néven működött, melyet Reich Vilmos és Gyula világvárosok áruházainak mintájára építtetett.
Jelenleg a Baja Marketing Kft. üzemelteti. Színház- és koncertterme változatos programoknak ad otthont: alkalmas zenei rendezvények, kamaraszínházi előadások, közönségtalálkozók, önálló estek, bemutatók, díjkiosztó ünnepségek, konferenciák és filmvetítésekre megtartására. Kiállítóterme és galériája a helyi művészeknek kínál bemutatkozási lehetőséget, de teret ad a fogyatékkal élők munkáinak is.
A történelmi belváros részeként a gyönyörűen felújított homlokzatú házak aljában napjainkban kávéházak, fagylaltozók, üzletek, kerthelyiségei várják a macskaköves korzón sétálókat. Az utcán végighaladva, amennyiben a főtér felől indulunk el, a megújult Tóth Kálmán térre jutunk.
TÓTH KÁLMÁN TÉRA belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása. A költője több verséből lett „népdal”. Szerkesztette a Hölgyfutárt, írt színdarabokat. 1865-ben megválasztották Baja országgyűlési képviselőjének, mely pozícióját négy ciklus erejéig meg tudta őrizni. Legfontosabb politikai sikerei közé tartozott, hogy városának járási jogokat harcolt ki, továbbá megalapíttatta az Eötvös József Főiskola elődjét. Javaslatára csatlakoztatták Baját a vasúthálózathoz. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Baja a XIX. század végére a térség gazdasági, közigazgatási, szellemi és kulturális központja lett.
Ezen a téren állt egykoron a város híres szülöttje, Türr István szülőháza. A régi földszintes piciny épületre ma már csak egy tábla emlékezetet. A régi szülőház a Tóth Kálmán szobor mögött található épület helyén állt.
A megújult Tóth Kálmán teret tavaly vehették birtokba a pihenni vágyók.
PÁDUAI SZENT ANTAL FERENCES KOLOSTORTEMPLOM
A városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta. Számos értékes berendezése és felszerelése közül kiemelkedő jelentőségű a barokk kori szószék, a sekrestye és az 1761-ből származó, keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belvárosi orgonaesték keretében rendszeresen tartanak a templomban orgonakoncerteket.
A templom mellett található Jávor Ferenc parkban (Jávor Ferenc hosszú évtizedekig volt a Szent Antal templom plébánosa) található többek között Türr István és Kliegl József mellszobra.
DÉRI-KERTA bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő bécsi selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli a szép sétakert. Magyarságát mindvégig megőrizte. Vagyonát, családjára jellemzően, a kultúra támogatására használta fel. A Déri Frigyes által megálmodott, adakozásából 1914-ben létrehozott kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve. Ugyancsak itt állították fel 1956-ban az első magyarországi, forradalmi emlékművet is. A kert ma is hűen tükrözi az alapító gondolatát: „Otthonául napsugárnak, madárdalnak, gyermekkacagásnak”.
PETŐFI-SZIGETA Sugovicán átívelő, 1982-ben épült közúti híd köti össze közvetlenül a belvárossal a korábban Kis-Pandúr-szigetnek nevezett területet. Keleti oldalról a Sugovica, nyugati oldalról a Türr István-átvágás vize határolja. Eredetileg a Pandúr-sziget északkeleti része volt. A Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870-1875) a csatorna vonalát folytató Türr István-átvágással választották le a nagy szigetről.
A sziget a város kedvelt üdülőterülete, amely számos rendezvénynek ad otthont. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek sokasága és sportuszoda is található itt. A vízparton több száz csónakház, üdülők és vízitelepek sorakoznak; számos helyen lehet kajakot, kenut bérelni, fürdőzni vagy horgászni. A szigetet körülölelő Duna-ág, a Sugó a horgászat és a vízi sportok kedvelői számára ideális, míg homokos partját a strandolók kedvelik. Ám a sportélet nem korlátozódik a vízi sportokra: a szigeten teniszpálya is található, illetve kerékpározásra, sétálásra is alkalmas.
HALÁSZPARTA Sugovica hídjának lábától induló vendéglők sora a fiatalok társasági életének központja. Nyári estéken az itteni séta a tengerpartok pezsgő, mediterrán hangulatát idézi. Itt található a Yacht-kikötő, ami egyben vízi színpad is, mely nyaranta könnyűzenei koncertek, illetve opera előadások színhelye. A Halászpartról kiépített sétányon végigsétálva eljuthatunk a Duna és Sugovica találkozásához, a torkolatnál található Türr-emlékműhöz, valamint a mellette kialakított halászati mini skanzenhez.
TÜRR ISTVÁN EMLÉKMŰBaján született1825-ben Türr István, aki 16 éves korától az osztrák megszállás alatt lévő Lombardiában szolgált. A magyar szabadságharc hatására az olasz forradalom mellé állt. Magyar légiót szervezett, később Garibaldi oldalán harcolt. A kiegyezés után hazatérve az ország kulturális és gazdasági felemelkedéséért fáradozott. Nevéhez fűződik a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás, ő indította el a Korinthoszi- és a Panama-csatorna építését.
A Duna-parton, a Sugovica torkolatánál áll a róla elnevezett emlékmű, amelyből szép kilátás nyílik a szintén az ő nevét viselő Duna-hídra, továbbá a hajóútra és a szemben lévő gemenci erdőre. A kilátó korlátjára az utóbbi években, a pécsi lakatfalhoz hasonlóan, sokan helyeznek el lakatokat barátságuk, szerelmük vagy Baján töltött éveik emlékére. A kilátó mellett kávézó és játszótér várja a kikapcsolódni vágyókat. Itt található továbbá a 2011-ben civil összefogással épült mini skanzen halászkunyhókkal és a hozzá tartozó kemencével.
