Először is fontos tisztázni, hogy drónnak az olyan légijárművet nevezzük, melynek nincs pilótája, és emberi irányítás szükséges a működéséhez. A fedélzetén repülésvezérlő rendszer található, amely a hozzá kapcsolt szenzorok segítségével önálló repülésre képes.

Tekintettel arra, hogy a légtér nem magánterület, azt bárki használhatja, ám kizárólag engedély birtokában. A kérelmet jelenleg papíralapon szükséges benyújtani a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályának címezve (1885 Budapest, Pf. 25.), 3000,- Ft illeték lerovása mellett. Ügyeljünk a határidőre is, ugyanis beadványunkat a tervezett igénybevétel előtt legalább 30 naptári nappal kell előterjesztenünk.

Egységes szerkezetbe foglalt jogszabály még nem lépett életbe hazánkban a téma kapcsán, így jelenleg több helyről tudjuk csak összeollózni a vonatkozó rendelkezéseket. Azonban jó hír, hogy már a jogalkotó is foglalkozik az üggyel és várhatóan legkésőbb 2018-ban hatályba is lép az a törvény, melynek idáig csupán a tervezete ismert. Ez utóbbi, jelenlegi állapotában 3 kategóriába sorolja a drónokat, úgy, mint:

• 2 kilogrammnál kisebb drónok, melyekkel csak nappal és legfeljebb 50 méter magasságig lehet repülni,
• 2 kilogrammnál nehezebb, de 25 kilogrammnál könnyebb, 50 méter feletti repülésnél ez a kategória már jogosítványt igényel, és szintén csak jogosítvánnyal irányíthatunk, ha belterületen reptetünk,
• 25 és 150 kilogramm közötti drónok, természetesen ezek is már csak vezetői engedéllyel irányíthatók.

A törvénytervezet továbbá a papíralapú engedélyezés lassúságára is megoldást keres. Kilátásba helyezte a mobiltelefonon keresztül történő engedélykérést. Egy applikáció az adatok rögzítését követően automatikusan elbírálja a kérelmet és nyomban jelez, ha valamilyen oknál fogva tiltott a repülés. Azt tehát látjuk, hogy még gyerekcipőben jár a drónhasználat teljes körű szabályozása, azonban reményeink szerint a 2018-as év meghozza az áttörést.

Nem veszélytelen a drón röptetése abból az aspektusból sem, hogyha meghibásodik a gép, lezuhan és kárt okoz, kártérítési felelősségünkön túl büntetőjogi felelősségünk is fennállhat. A pilóta nélküli légijárművek röptetése többek között emiatt felelősségbiztosításhoz kötött. Ez megoldást jelent az esetleges károk rendezésére.

Összegezve tehát a fentieket, jogosítvány még nem, de engedély szükséges a röptetéshez, kössünk biztosítást az esetleges károkozás miatt és figyeljük a vonatkozó jogszabály hatálybalépésének idejét is, hiszen a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Erre hívjuk fel az ügyben érintett családtagjaink, barátaink figyelmét is.

dr. Sári Judit

Forrás: DAS