BAJAI HÍRHATÁR
   
 2023.06.10.
 Szombat
Ma Margit napja van.
Holnap Barnabás napja lesz.
   EUR árfolyam
   369,28 Ft
   CHF árfolyam
   380,98 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

HELYBEN VAGYUNK




BAJA



Baja város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megyemásodik legnagyobb városa, a Bajai járás központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.

 

Fekvése

Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

 

Története

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások új kőkoribronzkori és népvándorlás kori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik.[4] Neve török eredetű, jelentése bika; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

 

Bajatörök hódoltság alatt a bajai nahije központja volt. Ebben az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18-22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686-1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevácsokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

 

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727-1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

 

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött.1828-ban kezdték kövezni az utcákat. 1830-ban kövezet vámszedési jogot kapott Baja. 1833-tól van a városnak megszakításokkal közvilágítása. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfürdő. 1848-ban hozzácsatolták István megyét1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel a várost. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1886-ban Riedinger L. A. augsburgi gyáros gázgyárat épített, 1887-től gázzal - vagyis légszesszel - világították az utcákat. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat. 1898-ban artézi kutat fúrtak a főtéren. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata.

 

Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. A második világháborút követően, 1945-től Bács-Kiskun megye 1950-es létrehozásáig ismét megyeszékhely volt.

 

Gazdaság

Fontos dunai kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Vályi András ország leírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói„leginkább búzával, és egyéb hazánk béli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.

Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

 

Közlekedés


Közút

Budapest felől az 51-esKecskemétről az 54-esSzeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A Duna-híd 1909-ben épült.

 

Vasút

A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

Baja-Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja-Bezdán-Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal. A települést régebben közvetlen vonal kötötte össze Szabadkával, ez volt a Szabadka–Baja-vasútvonal, ami jelenleg nagy részben a 154-es vasúti mező része, az eredeti pálya Bácsalmástól Csikériáig megvan, de már járhatatlan.

 

Hajózás

Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren. A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található.

 

Helyi tömegközlekedés

Baja helyi tömegközlekedését a Bács Volán Zrt. látja el. A 11 helyi autóbuszjárat mind a vasútállomásnál található Vonatkert autóbusz-állomásról indul.

 

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a német, 1%-a horvát, 1%-a egyéb (főleg szlovák és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

Teljes népesség: 36 224 fő (2013. jan. 1.)

 

Kultúra


A Türr István Múzeum épületeA városban található az Eötvös József Főiskola.

1946-53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette.

1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.

1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. [3] A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is. A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a BELVÁROSI ORGONAESTÉK [4] sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája.

 

Nevezetességek


Sport


A város labdarúgóklubjai a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sportkör. 1803 óta jelen van a sportlövészet a város életében, 1992 óta Vízügyi Lövészklub keretein belül. Megyei és országos szinten egyaránt kiemelkedő teljesítményeket érnek el a város sportlövői. Ezen kívül kosárlabda-, röplabda-, vízilabda-, asztalitenisz-, floorball-,sakk-, triatlon-, tenisz- és kajak-kenu-klub is működik a településen. Az úszók és az evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten jelentős a FuTeam SE és a Bajai Lasszó nyíltvízi úszás. Jelentős eredményeket mutat fel a Bajai Táncsport Szövetség is. Baján a táncsport reneszánszát éli mind versenytánc, mind néptánc stílusban.

 

Ismertebb sportolók


Baján sportoltak még:

Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott, a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

 

Híres bajaiak


Testvérvárosok






BAJA


SZENTHÁROMSÁG TÉR

A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik. A jellegzetes bazaltkockákkal borított tér egykor piacok, vásárok színtere volt, míg ma a városi fesztiválok, programok kapnak itt helyet.
A Szentháromság térről nyílik a 2010-ben Rózsavölgyi Márkról elnevezett hangulatos kis udvar, mely a csárdás szülőatyjának, valamint a 2010-ben Baján felállított csárdás Guinness-rekordnak állít emléket.

 

VÁROSHÁZA – GRASSALKOVICH-PALOTA

A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733-1745-ig volt Bács megye főispánja. A kastély 1750-től állt a Grassalkovich család tulajdonában egészen a múlt század végéig. 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla. A gyönyörű, vörös márványból faragott, a család címerével díszített kandalló a múzeumban látható.
A lépcsőházban található szép, festett ablak az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázolja városi címerrel.
A városháza udvara nyári estéken komoly-, illetve könnyűzenei koncertek színhelye (Városházi esték című sorozat).

 

BÁCSKAI KULTÚRPALOTA

2011 májusában nyitotta meg kapuit a város kulturális intézménye, a Bácskai Kultúrpalota. Az épületegyüttes Szentháromság téri tagja a XIX. század első felében épült. Építtetője Baja neves szülötte, az 1848-as szabadságharc hadügyminisztere, Mészáros Lázár bátyja, Mészáros Antal főbíró volt. Az épületegyüttes második tagja homlokzatával az Attila utcára néz. A klasszicizáló stílusú, egyemeletes épülettag 1813-ban épült. A Székely Leó féle vaskereskedés működött benne, máig egy szerkezeti egységet képez az épületegyüttes Szentháromság téri tagjával. Az épületegyüttes harmadik tagja a Szabadság utca 3. számhoz tartozik, kép épülethez is kapcsolódik. Külső megjelenése mértaniasan egyszerű, csak a bejárat hangsúlyos. Az épület a XX. század elején Reich Farkas Fiai divat-, vászon- és szőnyegáruház néven működött, melyet Reich Vilmos és Gyula világvárosok áruházainak mintájára építtetett.
Jelenleg a Baja Marketing Kft. üzemelteti. Színház- és koncertterme változatos programoknak ad otthont: alkalmas zenei rendezvények, kamaraszínházi előadások, közönségtalálkozók, önálló estek, bemutatók, díjkiosztó ünnepségek, konferenciák és filmvetítésekre megtartására. Kiállítóterme és galériája a helyi művészeknek kínál bemutatkozási lehetőséget, de teret ad a fogyatékkal élők munkáinak is.

 

SÉTÁLÓUTCA - EÖTVÖS UTCA

A történelmi belváros részeként a gyönyörűen felújított homlokzatú házak aljában napjainkban kávéházak, fagylaltozók, üzletek, kerthelyiségei várják a macskaköves korzón sétálókat. Az utcán végighaladva, amennyiben a főtér felől indulunk el, a megújult Tóth Kálmán térre jutunk.  






TÓTH KÁLMÁN TÉR

A belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása. A költője több verséből lett „népdal”. Szerkesztette a Hölgyfutárt, írt színdarabokat. 1865-ben megválasztották Baja országgyűlési képviselőjének, mely pozícióját négy ciklus erejéig meg tudta őrizni. Legfontosabb politikai sikerei közé tartozott, hogy városának járási jogokat harcolt ki, továbbá megalapíttatta az Eötvös József Főiskola elődjét. Javaslatára csatlakoztatták Baját a vasúthálózathoz. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Baja a XIX. század végére a térség gazdasági, közigazgatási, szellemi és kulturális központja lett.
Ezen a téren állt egykoron a város híres szülöttje, Türr István szülőháza. A régi földszintes piciny épületre ma már csak egy tábla emlékezetet. A régi szülőház a Tóth Kálmán szobor mögött található épület helyén állt.
A megújult Tóth Kálmán teret tavaly vehették birtokba a pihenni vágyók.

 

PÁDUAI SZENT ANTAL FERENCES KOLOSTORTEMPLOM

A városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta. Számos értékes berendezése és felszerelése közül kiemelkedő jelentőségű a barokk kori szószék, a sekrestye és az 1761-ből származó, keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belvárosi orgonaesték keretében rendszeresen tartanak a templomban orgonakoncerteket.
A templom mellett található Jávor Ferenc parkban (Jávor Ferenc hosszú évtizedekig volt a Szent Antal templom plébánosa) található többek között Türr István és Kliegl József mellszobra.  

 

DÉRI-KERT

A bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő bécsi selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli a szép sétakert. Magyarságát mindvégig megőrizte. Vagyonát, családjára jellemzően, a kultúra támogatására használta fel. A Déri Frigyes által megálmodott, adakozásából 1914-ben létrehozott kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve. Ugyancsak itt állították fel 1956-ban az első magyarországi, forradalmi emlékművet is. A kert ma is hűen tükrözi az alapító gondolatát: „Otthonául napsugárnak, madárdalnak, gyermekkacagásnak”.

 

PETŐFI-SZIGET

A Sugovicán átívelő, 1982-ben épült közúti híd köti össze közvetlenül a belvárossal a korábban Kis-Pandúr-szigetnek nevezett területet. Keleti oldalról a Sugovica, nyugati oldalról a Türr István-átvágás vize határolja. Eredetileg a Pandúr-sziget északkeleti része volt. A Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870-1875) a csatorna vonalát folytató Türr István-átvágással választották le a nagy szigetről.
A sziget a város kedvelt üdülőterülete, amely számos rendezvénynek ad otthont. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek sokasága és sportuszoda is található itt. A vízparton több száz csónakház, üdülők és vízitelepek sorakoznak; számos helyen lehet kajakot, kenut bérelni, fürdőzni vagy horgászni. A szigetet körülölelő Duna-ág, a Sugó a horgászat és a vízi sportok kedvelői számára ideális, míg homokos partját a strandolók kedvelik. Ám a sportélet nem korlátozódik a vízi sportokra: a szigeten teniszpálya is található, illetve kerékpározásra, sétálásra is alkalmas.  

 

HALÁSZPART

A Sugovica hídjának lábától induló vendéglők sora a fiatalok társasági életének központja. Nyári estéken az itteni séta a tengerpartok pezsgő, mediterrán hangulatát idézi. Itt található a Yacht-kikötő, ami egyben vízi színpad is, mely nyaranta könnyűzenei koncertek, illetve opera előadások színhelye. A Halászpartról kiépített sétányon végigsétálva eljuthatunk a Duna és Sugovica találkozásához, a torkolatnál található Türr-emlékműhöz, valamint a mellette kialakított halászati mini skanzenhez.

 

 

TÜRR ISTVÁN EMLÉKMŰ

Baján született1825-ben Türr István, aki 16 éves korától az osztrák megszállás alatt lévő Lombardiában szolgált. A magyar szabadságharc hatására az olasz forradalom mellé állt. Magyar légiót szervezett, később Garibaldi oldalán harcolt. A kiegyezés után hazatérve az ország kulturális és gazdasági felemelkedéséért fáradozott. Nevéhez fűződik a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás, ő indította el a Korinthoszi- és a Panama-csatorna építését.
A Duna-parton, a Sugovica torkolatánál áll a róla elnevezett emlékmű, amelyből szép kilátás nyílik a szintén az ő nevét viselő Duna-hídra, továbbá a hajóútra és a szemben lévő gemenci erdőre. A kilátó korlátjára az utóbbi években, a pécsi lakatfalhoz hasonlóan, sokan helyeznek el lakatokat barátságuk, szerelmük vagy Baján töltött éveik emlékére. A kilátó mellett kávézó és játszótér várja a kikapcsolódni vágyókat. Itt található továbbá a 2011-ben civil összefogással épült mini skanzen halászkunyhókkal és a hozzá tartozó kemencével.  


  

További hírek

 
Emlékpad a lezuhant hegymászóknak
2023. 06. 02. 13:53
hirhatar.hu

 
Az adriai szexbotrány után rehabilitálták Borkai Zsoltot
2023. 06. 02. 13:53
hirhatar.hu

 
„Mintakalauz” pótdíjazta meg a vonaton utazó álláskereső hölgyet
2023. 06. 02. 13:53
hirhatar.hu

 
Milliárdos kapta meg az állami gondozott gyermekek kastélyát
2023. 05. 22. 19:25
hirhatar.hu

 
Az uniós ügyészek szervezete alelnökükké választották Polt Pétert
2023. 05. 14. 10:26
hirhatar.hu

 
Keményebben kellene fellépni a forgalmat akadályozó autókkal szemben
2023. 05. 14. 10:26
hirhatar.hu

 
Pintér Sándor vizsgálatot indított a Gálvölgyi-ügy miatt
2023. 05. 14. 10:26
hirhatar.hu

 
A Szent István parkban búcsúznak Vágó Istvántól
2023. 05. 12. 11:26
hirhatar.hu

 
Egy kancsal racka lett az atlétikai VB kabalaállata
2023. 05. 12. 11:26
hirhatar.hu

 
A Mészáros Lőrincre bízott vagyon egy év alatt 200 milliárddal hízott
2023. 05. 12. 11:26
hirhatar.hu

 
Reagáltaka pedagógus szakszervezetek Rétvári Bence államtitkár „közvéleményt megtévesztő állításaira"
2023. 05. 06. 13:17
hirhatar.hu

 
Három strasbourgi ítélet is elmarasztaltja a kormány gyalázatos menekültpolitikáját
2023. 05. 06. 13:17
hirhatar.hu

 
A honvédelmi miniszter közölte: alatta nem lesz meleg, gender vagy progresszív ideológiával fertőzött haderő
2023. 05. 06. 13:17
hirhatar.hu

 
A honvédelmi miniszter közölte: alatta nem lesz meleg, gender vagy progresszív ideológiával fertőzött haderő
2023. 05. 06. 13:17
hirhatar.hu

 
A honvédelmi miniszter közölte: alatta nem lesz meleg, gender vagy progresszív ideológiával fertőzött haderő
2023. 05. 06. 13:17
hirhatar.hu

 
Dúró Dóra felkerült Ukrajna ellenségeinek a listájára
2023. 05. 02. 17:57
hirhatar.hu

 
Kegyelmet kapott Budaházy Novák Katalintól – a Mi Hazánk majálisán ünnepelte
2023. 05. 02. 17:57
hirhatar.hu

 
Az új honvédelmi vezető visszaállítaná a szittya gondolkodásmódot
2023. 05. 02. 17:57
hirhatar.hu

 
A budai várban köszöntötte Ferenc pápát Novák Katalin és Orbán Viktor
2023. 04. 29. 16:10
hirhatar.hu

 
Rogán Cecília törvényen felül áll
2023. 04. 29. 16:10
hirhatar.hu

 
Váratlan tragédia: meghalt Vágó István
2023. 04. 29. 16:10
hirhatar.hu

 
Könnygázt vetettek be a tüntető diákok ellen a rendőrök Orbán vári kordonjánál
2023. 04. 25. 10:13
hirhatar.hu

 
Cserhát: egy futó pillantás a béke szigetére
2023. 04. 25. 10:13
hirhatar.hu

 
90 milliárd juthat a Mol és a Richter osztalékából a fideszes janicsárképzőnek
2023. 04. 25. 10:13
hirhatar.hu

 
Novák Katalin visszaküldte a "magyar életmód védelméről" szóló törvényt
2023. 04. 23. 10:30
hirhatar.hu

 
Rúzsa Magdi és a plágiumvád
2023. 04. 23. 10:30
hirhatar.hu

 
Tagadja a 2,2 milliárdos forintos hűtlen kezelést a volt helyettes államtitkár
2023. 04. 23. 10:30
hirhatar.hu

 
Hollik István lázálma a dollárbaloldalról
2023. 04. 18. 12:34
hirhatar.hu

 
Az erotikus OnlyFans oldalt használó magyar celebeket is megadóztatja a NAV
2023. 04. 18. 12:34
hirhatar.hu

 
Orbán Viktor tovább emelné a miniszterek fizetését
2023. 04. 18. 12:34
hirhatar.hu




IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport