Azt írták: erre azért van szükség, mert a legfrissebb adatok szerint a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát patikán kívül szerzik be. Miután Magyarország belépett az Európai Unióba, a korábbi engedélyezési eljárást olyan rendszer váltotta fel, amely mindössze egyetlen bejelentési kötelezettséggel jár, így  könnyebben és gyorsabban lehet termékeket piacra juttatni. Ezért egyre gyakrabban jelennek meg a forgalomban a nem megfelelő minőségű, nem biztonságos termékek, köztük étrend-kiegészítők és tápszer-kiegészítők is - emelték ki.

Az új követelményrendszer kialakítását a HENT koordinálta a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége részvételével. Az önszabályozó rendszert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is támogatja - tették hozzá.

A május 6-ától hatályba lépő együttműködés célja olyan rendszer működtetése, amely egyrészt lehetővé teszi a biztonságos termékek akadálymentes piacra juttatását, másrészt csökkenti az egészségügyi szempontból kockázatot jelentő és megtévesztő jelöléssel ellátott termékek forgalomba kerülését.

A közleményben idézték Ilku Líviát, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatóját és a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjét, aki szerint a nem megfelelő minőségű készítmények veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, csökkentik az egészségmegőrző termékekbe vetett fogyasztói bizalmat, továbbá gazdasági és erkölcsi károkat okoznak az ellátási lánc minden szereplőjének.

A termékek különböző követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. A többi között rendelkezniük kell úgynevezett notifikációs igazolással, amelynek dátuma nem lehet öt évnél régebbi. További elvárás, hogy legyen specifikációjuk és tipikus minőségi bizonylatuk, amely tartalmazza a fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaikra vonatkozó követelményeket és a minőségmegőrzési időtartamukat.

Az együttműködés úgy szól: amennyiben az alapító szervezetek azt tapasztalják, hogy egy résztvevő tevékenysége a szabályzatba ütközik, akkor felszólíthatják a jogsértő magatartás megszüntetésére. Ha a felszólítás eredménytelen, akkor az alapítók egybehangzó döntésükkel kizárhatják az önszabályozásból az érintett szereplőt - olvasható a közleményben.