Megkerestük Hornyák Józsefet, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagját, hogy megtudjuk, hogyan értékeli a 2015-ös esztendőt és a Jobbik munkáját.

Miként látja az elmúlt évet?

Hornyák József: Két fontos problémával néztünk szemben, az egyik a bevándorlás kérdése és megoldása, a másik a földárverés és a körülötte zajló aggodalmak.

Már márciusban zéró toleranciát hirdetett a Jobbik a bevándorlással szemben, aztán jött a kerítés téma, melyben a Jobbiknak határozott véleménye volt, és mivel megyénket is jelentősen érintette, ezért jómagam és frakció társaimmal együtt hívtuk fel a megyei közgyűlés figyelmet a kialakulóban lévő problémára. A honvédség bevetése illetve az önálló határőrség felállítása a mai napig nem veszítette el aktualitását.

Később jött a földárverés. 20 ezer hektár állami föld talált gazdára: külföldi kézbe is kerültek területek. Milyen előzményei voltak a földárveréses ügyleteknek?

Hornyák József: Az első Orbán kormány a 12 legnagyobb állami gazdaságot eladta 2001-ben, igaz, akkor a földtulajdon még állami maradt. A szocialista kormányok is sok állami földet adtak nevetséges összegekért, évtizedekre a saját köreiknek. A Nemzeti Vidékstratégia (amit a kormány elfogadott 2012-ben) nagy hangsúlyt helyez az állami földekre, jelentősen növelni is akarja annak mértékét. Ezzel szemben most az ellenkezőjét teszi.

A Vidékstratégiát még Ángyán József és csapata dolgozta ki, aki szintén élesen bírálja a földeladásokat. Tehát nem a volt államtitkár véleménye változott meg, hanem a Fidesz teszi az ellenkezőjét annak, amit korábban ígért.

Sokáig titokzatoskodott a kormány, hogy milyen állami vagyon eladásával számol a 2015-ös költségvetésben, amikor az „egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” sorra beírtak 169 milliárd forintot, majd a bevételt később 201 milliárdra emelték. Az értetlenséget pedig csak fokozta, amikor tavaly tavasszal még az idei évi költségvetésbe is beterveztek 133 milliárdnyi bevételt ugyanezen a címen. Így a két év alatt összesen már 334 milliárd forint bevételnek nem látszott a forrása. Most ez is kiderült.

Nyár elején Jakab István, a MAGOSZ elnöke dobta be, hogy a „gazdák” jelezték neki, hogy szívesen vennének állami földet. Erre reagált Győrffy Balázs a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) elnöke is, hogy ők támogatják. Egyikük sem tekinthető független gazdaérdeket képviselő szervezetnek, mindketten a Fidesz országgyűlési képviselői.

Milyen érvek szólnak a földeladás ellen?

Hornyák József: A vízkincs és az erdeink melletti utolsó nemzeti vagyonunk a termőföld. Mivel javarészt bérlettel hosszú évekre terhelt földekről van szó, gyanítható, hogy elsősorban a most bérlők fognak élni a lehetőséggel. Két nagy csoportjuk van: egyrészt az elmúlt évek földbérleti pályázatainak nyertesei, akik sokszor a Fidesz új holdudvara, másrészt a Csányi féle nagy állami földeket bérlő cégek tulajdonosai.

Ezen cégbirodalmak tulajdonosi köre eddig az államtól bérelte, most majd a család valamelyik tagjától vagy strómanjaiktól fogja a földet bérelni.

A hitelkonstrukció ebben a formában azt jelenti, hogy szinte ingyen kapják meg a földet. Gyakorlatilag a területalapú támogatásból kifizetik az éves törlesztést. Hogy lesz így demográfiai célprogram? Hogy lesz így szociális földprogram? Hogy lesz így az önkormányzati projektekhez föld? Hogy lesz így föld az értelmes szociális szövetkezeti próbálkozásokra?

Nincs csődhelyzet, ami esetleg költségvetési oldalról indokolná. Bárhogy is dönt Brüsszel a Földforgalmi törvényről, az nem kötelezi az államot az eladásra… Nincs megfelelő garancia arra, hogy ne spekulánsok és ne kormány közeli oligarchákhoz kerüljön a föld. Erre – szerintünk – a Kormány nem kapott felhatalmazást. Az államnak befolyt bérleti díj hosszútávon is biztosít bevételt.

Mit tett, tesz a Jobbik a kialakult helyzet kezeléséért?

Hornyák József: Elhangzott sok parlamenti felszólalás részünkről a témában. Az alaptörvény módosítására Magyar Zoltán nyújtott be javaslatot, ami elidegeníthetetlen nemzeti vagyonná tenné a termőföldet. Szintén benyújtotta a Nemzeti Vagyonról szóló törvénynek és az NFA törvénynek a módosítását ugyanúgy, a fenti szándékban. Utólagos AB normakontrollt kezdeményeztünk, amit a többi ellenzéki frakció is aláírt.

8-10 komolyabb civil szervezettel folyamatos a kapcsolattartás és egyeztetés. A Mezőgazdasági Bizottság ellenőrző albizottságának ülésén komoly vita volt, itt sült el a Lázár János „öszödi beszéde” is. Fontos megjegyezni, hogy ha teljesen legális is lenne a földeladások menete, akkor is ellenezni fogjuk azt, mivel elődeink, apáink tanítása és nemzeti örökségünk kötelez bennünket, hogy a magyar haza földje idegenek számára nem megvehető és nem eladó!

Kormányunk korábban több alkalommal is megígérte és határozottan kijelentette, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, ezzel szemben sajnos más folyamatok zajlanak.