Törteli László, a Hunor Hagyományőrző Íjász Egyesület alelnöke kijelentette: Illés-nap – a temerini magyarság ünnepe.

162 évvel ezelőtt tett fogadalmat Temerin hívő népe. Az ünneplés módja sokszor és sokat változott az elmúlt több mint másfél évszázad során, de az ősök fogadalmát mindeddig megtartották. A fogadalomtétel pedig Illés próféta napjára, július 20-ára esik, amikor is a forradalom és szabadságharc bukását követő években sorozatosan elemi csapások érték a falut. Ekkor fogadták meg a falu polgárai, Szent Illés napján munkaszüneti napot tartanak a mezőkön, templomba mennek, és Istenhez fohászkodnak, hogy vegye le haragját a faluról.

1854 óta Temerin fogadalmi ünnepe, ezekben az években ugyanis katasztrofális vihar és jégeső pusztította el Illés napján a temerini határt. Mivel Szent Illés napján érte őket a legnagyobb szerencsétlenség, és hogy az előző esztendőkhöz hasonló sorozatos elemi csapásoktól megszabaduljanak, július 20-át fogadott ünneppé nyilvánították.

Az ünnepi misét követő népünnepély első említésére  1934-ben került sor. Az Illés-napi látványosságok a második világháború után visszaszorultak a templomba, templomkertbe.

1991-ben ismét felelevenedett az utcai felvonulással egybekötött kenyérszentelés szokása, mely legtömegesebb, legemlékezetesebb formáit 2000-ben, a telepi templom ünnepélyes felszentelésekor és 2001-ben, a   Mórahalomtól kapott millenniumi zászló átvételekor érte el, de a temeriniek számára emlékezetes marad a VMDK és a Szirmai MME 1996-os honfoglalási emlékműsora is a sportcsarnokban.

A Kertbarátkör 1997 óta társszervezője az Illés-napi vigalomnak.

A négynaposra kerekedett program keretében az idén is számos kiállítást, hangversenyt, könyvbemutatót, művelődési műsort tartottak.

Az Illés-nap legfelemelőbb részét az idén is az ünnepi menet és a szentmise jelentette. A felvonulást a magyar ruhába öltözött lovasok, a feldíszített fiákeren az általános iskola legjobb tanulói az új kenyérrel és a borral, a községi elöljárók, magyarországi küldöttségek képviselői, a helyi civil szervezetek tagjai vezették, de az ünnep alkalmából a községbe látogattak a magyarországi testvérvárosi települések vezetői, civil egyesületek képviselői is.

A menet az idén a TSK futballpálya elől indult (1300 fő), majd a Petőfi Sándor illetve az Újvidéki utcán keresztül haladva jutottak el a Szent Rozália plébániatemplomba, az ünnepi misére, amelyet Verebélyi Árpád, temerini származású plébános celebrált.

KATTINTS A KÉPRE A TOVÁBBI KÉPEKÉRT!  

A ceremóniát követően a vendégeket meghívta a Kertbarátkör egy laza beszélgetésre és egy csodás piknikre. A vendégek közül többen is felszólaltak és ajándékokat adtak át a helyi szervezetnek.

Snejder Sándor, a Kertbarátkör elnöke kijelentette: Van múltunk és a múltunkat megbecsüljük, illetve van jelenünk, jövőnk és csináljuk az önök segítségével. Nem a legkönnyebb itt Temerinben magyarnak lenni, de próbálunk megmaradni. Nagyon örülök, hogy a magyar civilszervezetek is betársultak, jönnek a menetbe.

A délután folyamán,- Őseink lakhelye címmel, a kiskunfélegyházi Kollár László tartott nagyszerű előadást a jurtáról és a magyar hagyományokról. A Kókai Imre Általános Iskola udvarán állították fel a jurtát, melyet gyerekek és felnőttek egyaránt folyamatosan látogattak és nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást.

A hagyományőrző csapat Törteli vezetésével elkísért bennünket a Törteli kertészetbe és megmutatta az Ősök Tanyáját is, ahol rendkívül érdekes élményben volt részünk. Ezt követően visszatértünk a rendezvény helyszínére, ahol megtekintettük az Első Helyi Közösség Kézimunkacsoportjának és a Temerini Kertbarátkör kézimunkázóinak kiállítását, valamint a Kertészkedők Egyesületének terménybemutatóját.

Az ünnepi köszöntőt és a kenyérszegést követően kezdetét vette a hajnalig tartó mulatság.

A vendégeket a helyi The End szórakoztatta, de szinpadra lépett Aradszky László is. A Illés-napi rendezvénysorozat programját az Első Helyi Közösség dolgozta ki, az ünnepi menetet illetve az esti mulatságot a Kertbarátkör szervezte meg.