Zsigó Róbert a változtatások közül kiemelte: a lisztkeverékből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40 százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék.

Hozzátette: a rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér, vagy a rozskenyér. 

A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák - a hajdina és az amaránt -, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje- és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt - mutatott rá.

Kiemelte: a Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék, ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása.

Elmondta, hogy a szabályozáshoz beérkezett szakmai javaslatokat a szakbizottság egységesítette, azokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság a múlt héten hagyta jóvá, így azok véglegesnek tekinthetőek.

A pékszakma üdvözölte a változtatásokat, azok lekésőbb fél év múlva hatályba léphetnek - jelezte Zsigó Róbert.

Kitért arra, hogy az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi.